A L A P S Z A B Á L Y A

A magyar számviteli szakemberek szakmai érdekeik képviseletére, továbbá a tagok érdek-védelmének biztosítására az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján egyesületet hoznak létre.

Név

1./ Az Egyesület neve:                              Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete
Rövid megnevezés:                                   Számviteli Egyesület (továbbiakban: Egyesület)

Az Egyesület neve német nyelven:             Verein der Ungarischen Fachleute für Rechnungswesen

Rövid megnevezés német nyelven:             Verein für Rechnungswesen

Az Egyesület neve angol nyelven:              Association of the Hungarian Accountancy Experts

Rövid megnevezés angol nyelven:              Accountancy Association

2./ Az Egyesület székhelye: 1024 Budapest, Margit körút 7. III/5.

3./ Az Egyesület demokratikus önkormányzati szervezetként működő jogi személy, a magyar számviteli szakemberek önkéntes tagságán alapuló szakmai képviselete.

4./ Az Egyesület országos szervezet, amely feladatai ellátása érdekében helyi szervezeti egységeket hoz létre. A megyékben és a fővárosban szervezett helyi képviseletek jogilag nem önállók.

5./ Az üzleti év megegyezik a naptári évvel. Az első üzleti év az Egyesület alapításától (nyilvántartásba való bejegyzésétől) az alapítási év december 31. napjáig tart.

Az Egyesület célja és feladatai

6./ Az Egyesület alapvető célja a tagok szakmai képviseletének ellátása és támogatása mind országos, mind helyi szinten, a tagok Egyesületen kívüli képviselete és a tagokat szolgáló, megfelelő szakmai és érdekvédelmi szolgáltatások biztosítása.

7./ Az Egyesület érdekképviseleti feladata:

a) a tagok (a szakma) érdekeinek képviselete a jogszabályok, a jogszabálytervezetek (elsősorban a számviteli és adótörvények) véleményezése, észrevételezése során;
b) a tagok vállalkozói és szakmai érdekeinek érvényesítése, ennek érdekében kezdeményezni a jogszabályok módosítását;
c) javaslatot tenni a tagok munkáját könnyítő egyszerűsítésre, ezen munka volumene csökkentésére, a tagok érdekeit sértő intézkedések megszüntetésére;
d) tanácsadás a tagok szerződéses kapcsolatait érintő kérdésekben;
e) kedvezményes felelősségbiztosítás lehetősége a könyvelők részére.

8./ Az Egyesület feladata a tagok szakmai munkája színvonalának emelése érdekében:

a) közvetlen és folyamatos kapcsolattartás a tagokkal, az információ-áramlás megszervezése;
b) rendszeres szakmai továbbképzések szervezése;
c) szakmai anyagok összeállítása, bemutatása;
d) akkreditált oktatás;
e) részvétel a számviteli képzésben és vizsgáztatásban.

9./ Az Egyesület feladata a rendszeres tájékoztatás:

a) közvetlenül a tagokhoz a helyi szervezeteken keresztül;
b) a szakmai továbbképzéseken, illetve telefonon tanácsadás, az írásban feltett kérdésekre írásban válasz;
c) a gyakran előforduló kérdésekről, az azokra adott válaszokról a tagok felé tájékoztatás;
d) az egyeztetett és a szakma által elfogadott állásfoglalások, magyarázatok, értelmezések közvetlen és a forrásra való hivatkozással történő közzététele;
e) a honlapra szerkesztett, lektorált kérdések, válaszok, figyelemfelhívások, továbbá különböző észrevételek, feldolgozások felvitele.

10./ A rendszeres szakmai továbbképzés keretében:

a) az I., II. és IV. negyedévben szakmai továbbképzés, konzultáció;
b) a könyvviteli szolgáltatást végzők kötelező továbbképzésének szervezése, lebonyolítása;
c) az adótanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői tevékenységet végzők továbbképzésének szervezése, lebonyolítása;
d) egyéb előadások, konzultációk, vitafórumok szervezése a tagok részére a könyvvizsgálók, adótanácsadók, adószakértők bevonásával;
e) a számviteli szakmai jövőjével összefüggő előadások, hazai és nemzetközi számviteli standardok.

A továbbképzések az Egyesület tagjai részére - a tagdíj ellenében - nyújtott szolgáltatások, illetve a tagok, a nem tagok részére kedvezményes térítés ellenében nyújtott szolgáltatások."

11./ Törölve.

12./ Az Egyesületnek rendes és pártoló tagjai vannak.

13./ Az Egyesület rendes tagja lehet minden természetes személy, aki közvetlenül vagy közvetve számviteli, pénzügyi, ellenőrzési feladatokat lát el, a számvitel iránt érdeklődik és az alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezően elismeri, és a tagdíjat megfizeti.

14./ Az Egyesület pártoló tagja lehet bármely gazdálkodó szervezet, ideértve a számviteli szolgáltatást nyújtó szervezeteket is (könyvelő társaságok), amelyek az alapszabályban foglaltakat magukra nézve kötelezően elismerik és a tagdíjat megfizetik.

15./ Nem lehet az Egyesületnek sem rendes, sem pártoló tagja, akit az Egyesületből kizártak, illetve akit az Egyesület rendes és pártoló tagjai közül a tagdíjfizetés elmulasztása miatt töröltek.

15/A. Az Egyesületből a tagdíjfizetés elmulasztása miatt kizárt rendes és pártoló tag a kizárás évét követően kérheti a tagok közé történő felvételét, ha vállalja, hogy tagdíjfizetési kötelezettségét a tagdíjszabályzatban foglaltak szerint teljesíti.

16./ Az Egyesületbe rendes és pártoló tagként való felvételt írásban, az előírt formanyomtatványon kell kérni.

17./ A rendes és pártoló tagként való felvételi kérelemnek, természetes személyek esetén a személyes adatokon kívül tartalmaznia kell az iskolai végzettséget, a számviteli szakképesítést, valamint azt, milyen számviteli, pénzügyi, ellenőrzési területen dolgozott a jelölt. Szintén fel kell tüntetni, tevékenységét egyéni (vagy társasági) vállalkozóként vagy alkalmazottként végzi-e a jelölt.

18./ Jogi személyek esetén a pártoló tagként való felvételi kérelemnek az azonosító adatokon kívül tartalmaznia kell az Egyesületben képviselők nevét és beosztását.

19./ A felvételi kérelemnek mind rendes, mind pártoló tagság esetén a jelöltnek nyilatkoznia kell, hogy az alapszabályban foglaltakat elfogadta és tudomásul vette.

20./ A rendes és a pártoló tagok Egyesületbe való felvételéről a helyi szervezetek döntenek.

21./ Amennyiben a jelen alapszabály másként nem rendelkezik, minden tag jogai, illetve kötelezettségei azonosak.
A tagok tudomásul veszik az Egyesület alapszabályában rögzített feladatokat, elősegítik azok megvalósítását és támogatják a közös szakmai érdekeket.

Az Egyesület rendes tagjai tagsági jogaikat tagsági igazolvány és az ebben foglalt tagazonosító szám alapján gyakorolhatják. Az igazolványt az Egyesület elnöke adja ki.

22./ Az Egyesület rendes tagjának jogában áll:

a) az Egyesület helyi szervezetétől (a helyi szervezetek útján a központtól) szakmai segítséget kérni;
b) szakmai problémájával - a helyi szervezeten keresztül - az Egyesületet írásban megkeresni, kérdésére írásban választ kérni;
c) az Egyesület által biztosított szakmai továbbképzésen részt venni;
d) tanácskozási és szavazati joggal részt venni a helyi szervezet taggyűlésén;
e) jelöltetni magát küldöttnek, bizottsági tagnak, a helyi szervezet elnöksége tagjának, továbbá tagnak az Egyesület valamely végrehajtó testületébe;
f) szavazni a küldöttek, bizottsági, elnökségi, végrehajtó testületi tagok választásán;
g) tisztséget vállalni az Egyesületben;
h) igénybe venni az Egyesület által biztosított szolgáltatásokat.

23./ Az Egyesület pártoló tagja passzív választójoggal rendelkezik. Ennek megfelelően a helyi szervezet taggyűlésén törvényes vagy meghatalmazott képviselője - egy szavazattal - választási joggal rendelkezik, de küldöttnek, bizottsági, elnökségi tagnak vagy bármely más egyesületi tisztségre nem választható.

23/A. Az Egyesület pártoló tagjának - a 23. pontban foglaltak mellett - jogában áll:

a) az Egyesület helyi szervezetétől (a helyi szervezet útján a központtól) szakmai segítséget kérni;
b) szakmai problémájával - a helyi szervezeten keresztül - az Egyesületet írásban megkeresni, kérdésére írásban választ kérni;
c) az Egyesület által biztosított szakmai továbbképzésen törvényes vagy meghatalmazott tagja, képviselője útján (egy személlyel) részt venni;
d) igénybe venni a pártoló tagok részére is biztosított szolgáltatásokat (például a felelősségbiztosítást).

24./ Az Egyesület tagjai kötelesek:

a) az Egyesület alapszabályában és a tagdíjszabályzatban rögzített határidőig a tagdíjat befizetni (a tagdíjszabályzat a jelen Alapszabály 1. sz. mellékletét képezi),
b) az alapszabályban foglaltakat betartani.

25./ A tagdíj, illetve külön megállapított térítés ellenében a tagok számára az Egyesület különböző szolgáltatásokat nyújthat.
A pártoló tagok részére az Egyesület tanácsadást, mint szolgáltatást abban az esetben nyújt, ha a pártoló tag a szolgáltatás iránti megkeresést saját cége nevében teszi és az saját, ténylegesen felmerült szakmai problémáját érinti.

26./ Az Egyesületnek nem kötelessége a tagok jogi képviselete. Jogi ügyekben az Egyesület csak akkor vehet részt, ha azt az elnökség az Egyesület céljai szempontjából alapvető fontosságúnak ítéli meg.

A tagság megszűnése

27./ Az egyesületi tagság megszűnik:

a) a tag kilépésével,
b) természetes személyek esetén a tag halálával,
c) jogi személy esetében a jogi személy jogutód nélküli megszűnésével,
d) a tag kizárásával,
e) ha a tag az előírt tagdíjjal vagy más pénzügyi kötelezettséggel hátralékban van és azt külön felhívás ellenére sem teljesíti.
A kilépést írásban kell jelezni a helyi szervezetnél, illetve az elnökségnél.

28./ Az Egyesület kizárja a tagot, ha az

a) szakmai tevékenységével összefüggő vagy az Egyesület tekintélyének kárt okozó bűncselekmény miatt jogerős büntető ítélet hatálya alatt áll,
b) durván és ismételten megszegi az Egyesület alapszabályát, a küldöttgyűlés vagy más végrehajtó egyesületi szervek szabályszerű határozatait,
c) vét az Egyesület tekintélye, illetve etikai normái ellen.

A tag kizárásáról az Egyesület Etikai Bizottsága dönt. Az Etikai Bizottság köteles a tagot meghallgatni. Az Etikai Bizottság döntése ellen annak közlésétől számított harminc napon belül lehet fellebbezni az Elnökséghez.

29./ Az Egyesület feladatai teljesítéséhez tagdíjat és a díjszabályozásban meghatározott egyéb díjakat szed. A tagdíjbefizetéseket évente egyszer az Egyesület Tagdíjszabályzatában meghatározott módon és esedékességgel kell teljesíteni. A tagdíjak összegét és kiszabását a küldöttgyűlés díjszabályozásban határozza meg.

30./ A rendelkezésre álló pénzeszközök csak az alapszabályban meghatározott egyesületi feladatokhoz használhatók fel. A pénzeszközöket a költségvetésben foglaltaknak megfelelően kell felhasználni.

31./ Az Egyesület a magyar számviteli törvény előírásai alapján kettős könyvvitelt vezet és egyszerűsített éves beszámolót készít. Az éves beszámolót könyvvizsgálónak kell hitelesítenie.

32./ Az Egyesület szervezeti felépítése a következő:

a) helyi szinten:

• taggyűlés
• helyi vezető munkatársak

b) országos szinten:

• küldöttgyűlés
• elnök
• elnökség
• kibővített elnökség (módosult)

c) Állandó és egyéb bizottságok. Az állandó bizottságok a következők:

•  Ellenőrző Bizottság
•  Etikai Bizottság
•  Könyvviteli Szolgáltatások Szakbizottsága Törölve
•  Államháztartás Szervezetei Szakbizottsága Törölve
•  Költségvetési Kapcsolatok Szakbizottsága Törölve
•  Szakképzési és Továbbképzési Bizottság Törölve
•  Számviteli Tanácsadó Bizottság Új

33./ Az Egyesület és a tagok közvetlen kapcsolata a helyi szervezeteken keresztül valósul meg. Az Egyesület minden tagja egy jogilag nem önálló, területileg illetékes helyi szervezethez tartozik.

34./ A helyi szervezetek feladata:

a) a rendes pártoló tagok részére szakmai tanácsadás, a megválaszolandó kérdések továbbítása az illetékes bizottság, illetve a központ felé;
b) a központtól kapott, a tagokat érintő, a tagok részére készült információk továbbítása közvetlenül a rendes és a pároló tagoknak;
c) a negyedéves szakmai továbbképzés szervezése;
d) a könyvviteli szolgáltatást végzők kötelező továbbképzésének szervezése, lebonyolítása;
e) az adótanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői tevékenységet végzők továbbképzésének szervezése, lebonyolítása;
f) egyéb előadások, konzultációk, vitafórumok szervezése a tagok részére a könyvvizsgálók, adótanácsadók, adószakértők bevonásával;
g) a tagok szakmai érdekeinek a helyi képviselete."

35./ A helyi szervezetek tagjai évenként ülést (taggyűlést) tartanak, amelyen négy évre megválasztják a helyi szervezet vezetőségét, az elnököt, valamint szabályozzák azok feladatait és kötelezettségeit.
A helyi szervezet vezetőségét és elnökét megválasztó és négy évenként tartandó választási taggyűlés akkor határozatképes, ha azon legalább a szavazásra jogosult tagok 50 %-a + 1 tag jelen van. Amennyiben a választási taggyűlés határozatképtelen, úgy az adott napirend - választás - tárgyában a határozatképtelenség megállapításától számított 30 perc elteltével megismételt választási taggyűlés a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes.
A választási taggyűlésen a megválasztható egyesületi tag jelöléséhez a szavazatok 50 %-a + 1 szavazat szükséges. A jelöltet a választási taggyűlés egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával választja a helyi szervezet tisztségviselőjévé.

35/A. A helyi szervezet elnöke (elnöksége) taggyűlést köteles összehívni, ha

a) a szavazati joggal rendelkező tagok egytizede ezt az ok feltüntetésével írásban kéri,
b) az Ellenőrző Bizottság, vagy az országos elnökség kezdeményezi,
c) a helyi szervezet elnökségének megítélése alapján bármely okból szükséges,
d) az elnök lemond, elhalálozik, tagsági viszonya megszűnik.

A rendkívüli taggyűlés minden olyan kérdésben dönthet (beleértve a helyi szervezet vezetőségének, illetve elnökének újraválasztását is), amely a taggyűlés hatáskörébe tartozik.
A rendkívüli taggyűlés esetében az értesítési határidő két hét. A rendkívüli taggyűlés napirendi pontjairól a központi iroda útján az egyesület országos elnökségét értesíteni kell, valamint az ülésről készült jegyzőkönyvet - az ülést követő maximum 30 napon belül - a központi iroda részére meg kell küldeni.
A rendkívüli taggyűlés határozatképességének megítélésével a 35. pontban leírtak szerint kell eljárni.

36./ A helyi szervezethez tartozó tagok 4 évre megválasztják a küldöttgyűlés helyi küldötteit: hatvan helyi szervezeti tag után (a hatvanat el nem érő, illetve a hatvanat, a hatvan többszörösét meghaladó töredék taglétszámra is) 1 főt. A küldöttgyűlés tagjai rendszeresen, de legalább évente egyszer beszámolnak tevékenységükről a helyi szervezetnek.

37./ Az Egyesület elnöksége a helyi szervezetekben történő választások zavartalan biztosítása, elősegítése és felügyelete érdekében az esedékes választási taggyűléseket megelőzően választási csoportot hoz létre, amelynek tagjai:

• az Egyesület országos elnökségének tagja vagy az elnökség felhatalmazása alapján az Egyesület főtitkára
• a helyi szervezet elnöke
• a helyi szervezet által delegált személy (választási taggyűlés jegyzőkönyvének vezetésére)

37/A. A helyi szervezet megszűnése.
A helyi szervezet megszűnik: ha a taggyűlésen a taglétszám 50 százaléka + 1 fő így határoz. A megszűnést kimondó határozatban rögzíteni kell a megszűnés időpontját, a tagok jogát az egyesületi tagsági jogviszony további fenntartására, illetve folytatására (megjelölve azt a helyi szervezetet, ahol ezt a tagok megtehetik).
A Kibővített Elnökség megszüntetheti a helyi szervezetet, ha a helyi szervezet veszteséges működése, jelenlegi és várható jövőbeni pénzügyi helyzete azt indokolja. Egyebekben az előző bekezdésben leírtak szerint kell eljárni.

37/B. A helyi szervezet megszűnéséhez kapcsolódóan a helyi szervezet elnöke az erre kijelölt bizottság részére teljes körű elszámolást készít a helyi szervezet tevékenységéről, vagyonkimutatást eszközeiről és kötelezettségeiről. A helyi szervezet vagyona (eszközei és kötelezettségei) a bizottság javaslata alapján a tagokat átvevő szervezetre száll át."

38./ Az Egyesület legfőbb szerve a helyi szervezetekhez tartozó tagok által választott küldöttekből és a helyi szervezetek elnökeiből álló küldöttgyűlés.

39./ Az Egyesület elnöke évente legalább egyszer összehívja a küldöttgyűlést. A küldötteket legalább négy héttel a gyűlés előtt tájékoztatni kell a napirendről.
Az összehívás történhet levélben vagy az Egyesület kiadványaiban megjelentetett közleményben.

40./ Az elnök rendkívüli küldöttgyűlést köteles összehívni, ha

a) a bíróság elrendeli,
b) a szavazati joggal rendelkező tagok egytizede ezt az ok feltüntetésével írásban kéri,
c) az Ellenőrző Bizottság kezdeményezi,
d) ez az elnökség megítélése alapján szükséges.

A rendkívüli küldöttgyűlés esetében az értesítési határidő két hét.

41./ A küldöttgyűlés kizárólagos hatásköre a következőkre terjed ki:

a) az alapszabály megállapítása és módosítása,
b) az éves költségvetés meghatározása,
c) az elnök, elnökségi és bizottsági tagok megválasztása és felmentése,
d) az elnökség évi beszámolójának elfogadása,
e) az Ellenőrző Bizottságnak az éves költségvetési tervről, az éves beszámolóról és a pénzeszközök felhasználásáról szóló jelentéseinek elfogadása,
f) a tagdíjszabályzat elfogadása,
g) a helyi szervezetek feladatainak és a feladatokra rendelkezésre álló pénzügyi eszközöknek a meghatározása,
h) a bizottságok felállítására és tagjaik számának meghatározása,
i) határozathozatal az elnökség indítványairól,
j) az Egyesület feloszlásának vagy más egyesülettel való egyesülésének kimondása.

42./ A küldöttgyűlést az Egyesület elnöke, annak akadályoztatása vagy távolléte esetén az egyik alelnök vezeti.

43./ A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek legalább ötven százaléka megjelent. Minden küldöttnek egy szavazata van. A határozatok érvényességéhez a leadott szavazatok egyszerű többsége szükséges, amennyiben jelen alapszabály másképpen nem rendelkezik. A tartózkodás le nem adott szavazatnak számít. Az alapszabály módosításához kétharmados szavazattöbbség szükséges. A küldöttgyűlés a határozatokat nyílt szavazással hozza.

A küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek legalább a hozott határozatokat és a választási eredményeket tartalmaznia kell. A jegyzőkönyvet az elnöknek és a jegyzőkönyv vezetéséért felelős személynek kell aláírnia.

44./ A küldöttgyűlés határozatképtelensége esetén a megismételt küldöttgyűlésre a határozatképtelenség megállapításától számított 1 óra elteltével kerül sor, amely megismételt küldöttgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes.

45./ Az Egyesület elnökét a tagok sorából a küldöttgyűlés négy éves időtartamra választja. Az elnök az Egyesület törvényes képviselője és ebben a minőségében a Fővárosi Bíróság nyilvántartásba veszi.
Az Egyesület elnöke egyben az elnökség vezetését is ellátja és az alelnökökkel, valamint a további elnökségi tagokkal együtt irányítja az Egyesület tevékenységét.

46./ Az elnök két küldöttgyűlés és az elnökség két ülése közötti időszakban dönt és/vagy intézkedik a küldöttgyűlés, illetve az elnökség hatáskörébe tartozó, de halaszthatatlan döntést és/vagy intézkedést igénylő ügyekben, amelyekről a következő taggyűlést, illetve elnökségi ülést tájékoztatja.

47./ Az elnökség legfeljebb tizenegy tagból áll, akiket a küldöttgyűlés négy éves időtartamra választ. Az elnökségi tagok a választási mandátum lejártával az új elnökség megválasztásáig maradnak tisztségükben.

48./ Az elnökség saját tagjai közül legfeljebb három alelnököt választ, akik közül egy az Egyesület pénzügyi irányításáért felel.

49./ Az elnökség feladata az Egyesület tevékenységének irányítása. Az elnökség az Egyesület valamennyi ügyében illetékes, amennyiben az alapszabály másképpen nem rendelkezik.

50./ Az elnökség határozatait egyszerű többséggel hozza. A tartózkodás le nem adott szavazatnak számít. Szavazategyenlőség esetén az elnök (Egyesület elnöke) szavazata dönt. A határozatokat többnyire az elnökségi üléseken hozzák. Rendkívüli esetekben az elnökség írásbeli eljárással is hozhat határozatot.

51./ Az elnökség kéthavonta legalább egyszer ülésezik, ügyrendjét egyébként maga határozza meg. Az elnökség legfontosabb feladatai közé tartozik:

a) a küldöttgyűlés előkészítése és határozatainak megvalósítása,
b) éves költségvetési terv összeállítása és az éves beszámoló elkészítése,
c) jelentéstétel a küldöttgyűlésnek az elnökség munkájáról,
d) másodfokú döntés a tagok kizárása ügyében,
e) munkáltatói jogok gyakorlása a munkaviszonyban álló ügyintézők, mint alkalmazottak felett.

52./ A kibővített elnökség tagjai a helyi szervezetek elnökei és az Egyesület elnökségi tagjai.

53./ A kibővített elnökség feladata:
a) az Egyesület szakmai tevékenységének irányítása, ennek keretében a továbbképzési programok meghatározása,
b) az Alapszabály módosításáról szóló előterjesztés megvitatása, döntés annak a küldöttgyűlés elé terjesztéséről,
c) javaslat a főtitkár feladataira, azok módosítására,
d) döntés a bajbajutott szervezetek megsegítéséről, esetleg megszűntetéséről.

54./ A kibővített elnökség a határozatait egyszerű többséggel hozza. A tartózkodás le nem adott szavazatnak számít. Szavazategyenlőség esetén az Egyesület elnökének szavazata dönt.

55./ A kibővített elnökség évente legalább kétszer ülésezik. (módosult)

Főtitkár

55/A. A kibővített elnökség dönthet arról, hogy az Egyesület szakmai feladatainak irányítását, a tagság érdekeinek hatékony képviseletét, a tagság szakmai érdekeinek az érvényesítését - munkaviszonyban - főtitkár lássa el.

55/B. A főtitkár feladata:
a) Érdekképviseleti feladatok:
- rendszeres megjelenés az Egyesület képviseletében a sajtóban, a médiában:

•  kezdeményezi a szakmát érintő problémákat bemutató írások megjelentetését,
•  felhívja a figyelmet a könyvelők terheire, javaslatot tesz ezek csökkentésére a sajtón keresztül is;

- érvényesíteni, képviselni a tagság vállalkozói és szakmai érdekeit:

• jogszabályok, jogszabálytervezetek észrevételezése, törekedni arra, hogy az azokban foglaltak összehangolásra,  egyszerűsítésre kerüljenek,
• a tagság munkáját könnyítő javaslatok megfogalmazása, azok továbbítása az illetékesek felé az adminisztráció  csökkentése érdekében,
• kapcsolattartás a jogalkotókkal, a jogszabályok előkészítőivel, az ellenőrzésre jogosult szervezetekkel,
• részvétel a magyar számviteli standardok előkészítésében.

b) A tagság szakmai munkája színvonalának emelését elősegítően:

- közvetlen és folyamatos kapcsolattartás a helyi szervezetek vezetőivel, a tagokkal:

• a helyi szervezetek által küldött anyagok szakmai felülvizsgálata, továbbküldése,
• zárt levelezési rendszer kialakítása, a kapott kérdések, az azokra adott válaszok általánosítása, közkinccsé tétele,
• figyelem felhívás aktuális kérdésekre, tájékoztatás különböző szakanyagok elérhetőségéről;

• szerkeszteni, működtetni a honlapot,
• a honlapra szerkesztett, lektorált kérdések, válaszok, figyelemfelhívások, továbbá különböző észrevételek, feldolgozások felvitele;

- a szakmai színvonal emelése érdekében:

• szakmai továbbképzések, előadások szervezésében való részvétel,
• szakmailag felkészült előadók körének bővítése, 8-10 fős mobil oktatói gárda megszervezése,
• szakmai anyagok összeállítása, bemutatása;

- az akkreditációval kapcsolatos feladatok ellátása, irányítása.

c) Az Egyesület működésének biztosítása, a megyei szervezetek működésének felügyelete, a működést akadályozó tényezők feltárása, a taglétszám bővülését ösztönző módszer kialakítása.

55/C. A főtitkár feladata a központi ügyintézését szakmai felügyelete.

55/D. A főtitkár szakmai munkájáról a kibővített elnökségi ülésnek tájékoztatást ad.

56./ Az Elnökség dönthet arról, hogy az Egyesület központja teljes, illetve rész-munkaidőben foglalkoztatott ügyintézőket vegyen igénybe az egyesületi feladatok ellátásához. Ez esetben a központi szervezetnél foglalkoztatott ügyintézők felett a teljes körű munkáltatói jogokat az Egyesület elnöke gyakorolja.

57./ A helyi szervezeteknél is indokolt lehet, hogy teljes vagy rész-munkaidőben ügyintézőket foglalkoztassanak, akik az adminisztrációs feladatok ellátása mellett tartják a kapcsolatot a tagok és a helyi szervezetek között. A helyi szervezetnél foglalkoztatott ügyintézők esetében a munkaviszony keletkezésével és megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói jogokat az Egyesület elnöke, a munkaviszonyhoz kapcsolódó egyéb munkáltatói jogokat a helyi szervezet elnöke gyakorolja.

58./ Különleges feladatok ellátására a küldöttgyűlés legfeljebb öt tagból álló eseti bizottságokat és munkacsoportokat hozhat létre választás útján. A bizottságok a küldöttgyűlésnek tartoznak beszámolási kötelezettséggel. Az ülések legfontosabb eredményeiről írásban kell beszámolniuk. A bizottságok jelentéseit az Egyesület elnökségéhez kell benyújtani. A bizottságok tagjaik közül választanak elnököt.

59./ A küldöttgyűlés legfeljebb 5 tagból álló Ellenőrző Bizottságot választ négy éves időtartamra. A bizottsági tagsággal összeférhetetlen az elnökségi tagság és az Egyesülettel fennálló üzleti kapcsolat vagy munkaviszony.

60./ Az Ellenőrző Bizottság fő feladata annak felügyelete és vizsgálata, hogy az Egyesület tevékenysége a törvényi szabályozásnak, illetve az Egyesület alapszabályának megfelel-e.

61./ Az Ellenőrző Bizottság további feladata az elnökség által beterjesztett költségvetés és a költségvetéssel kapcsolatos megállapítások betartásának ellenőrzése. Ebből következően megkérheti az elnökségtől mindazokat az adatokat és információkat, amelyekre feladata elvégzéséhez szüksége van.

62./ Az Ellenőrző Bizottságnak jogában áll a küldöttgyűlés összehívását kezdeményezni, amennyiben súlyos rendellenességre derül fény és felszólítás ellenére az elnökség nem teszi meg a megfelelő intézkedéseket.

63./ Az Etikai Bizottság feladata az etikai szabályok betartásának figyelése, fegyelmi és etikai vizsgálatok lefolytatása, illetve a tagok kizárásával kapcsolatos vizsgálatok lefolytatása és döntéshozatal első fokon.

64./ Az Etikai Bizottság legfeljebb öt tagból állhat. A bizottsági tagsággal összeférhetetlen az elnökségi tagság és az Egyesülettel fennálló munkaviszony. Az Etikai Bizottság tagjait a küldöttgyűlés négy éves időtartamra választja.

65./ Az Egyesület feloszlásának kimondásával vagy más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, feloszlatásának, illetve megszüntetésének megállapításával szűnik meg. Az Egyesület megszűnéséről csak az Egyesület küldöttgyűlése dönthet a leadott szavazatok legalább kétharmados többségével.

66./ Az Egyesület megszűnése esetén - az esetleges hitelezők kielégítése után -, vagyonáról a küldöttgyűlés döntése szerint kell rendelkezni.

67./ Az Egyesület felett a törvényességi felügyeletet a Fővárosi Főügyészség gyakorolja.

68./ Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben foglalt rendelkezések az irányadók. Az Egyesület a nyilvántartásba vétellel jön létre.

ZÁRADÉK:

Jelen Alapszabályt az Egyesület alakuló gyűlése 1995. június 22. napján hozott 1/1995. sz. határozatával állapította meg és egyhangú szavazással jóváhagyta.

A jelen egységes szerkezetbe foglalt szöveg a küldöttgyűlés határozatainak megfelelő időközi módosításokat is tartalmazza.
A legutóbbi módosításokat és kiegészítéseket az Egyesület 2011. április 27-én tartott küldöttgyűlésén hozott határozataival fogadta el.

Hatályos: 2011. április 27-től.

Budapest, 2011. április 27.

Dr. Nagy Gábor
az Egyesület elnöke

Tagdíjszabályzat   

  (1. sz. melléklet)

A magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete (továbbiakban: Egyesület) Alapszabályának 24. és 29. pontjában foglalt rendelkezések alapján az egyesületi tagdíjak megfizetésének módjára, mértékére és az ezekhez kapcsolódó kérdések rendezésére az alábbi szabályzatot hozza:

1./ Az Egyesületbe felvételt nyert rendes és pártoló tagok az Alapszabály 24. pontja értelmében tagdíjat kötelesek fizetni.

2./ A tagdíj mértékét ( éves tagdíj) minden következő tárgyévre vonatkozólag az Elnökség előterjesztése alapján az Egyesület küldöttgyűlése határozza meg.

3./ Az éves tagdíj tagok általi befizetése minden évben a tárgyév január 31. napjáig bezárólag egy összegben esedékes.

4./ Azok a rendes és pártoló tagok, akik a tagdíjfizetési tárgyév közben nyernek felvételt az Egyesületbe, az alábbiak szerint tartoznak díjfizetési kötelezettséggel:

a) A tárgyév január 1. június 30. között belépő egyesületi tagok a felvételükkel egyidejűleg a teljes éves tagdíjat tartoznak megfizetni.
b) A tárgyév június 30. december 1. között belépő egyesületi tagok - ugyancsak a felvételükkel egyidejűleg - féléves (II. félév) tagdíjfizetési kötelezettséggel tartoznak.
c) A tárgyév december 1. december 31. között belépő egyesületi tagok csak a következő tárgyévre nézve és a rendes esedékesség szerint fizetnek tagdíjat.

5./ A tagdíjak befizetése - általános szabály szerint - az erre a célra rendszeresített és az egyesület központi irodája által kibocsátott átutalási postautalványok felhasználásával az Egyesület pénzintézeti számlájára történő átutalással történik. Ezen az adott fizetési módon kívül a tagdíj fizetés mind a helyi szervezeteknél, mind a központi irodánál a házi pénztárakba történő készpénzbefizetés útján is teljesíthető, a befizetés pénztári bizonylattal való elismerése és igazolása mellett.

6./ A befizetések lebonyolítását, így a tagdíj mértékét meghatározó Küldöttgyűlést követően az átutalási postautalványoknak a tagság részére történő kiküldését az Egyesület központi irodája a helyi ügyintéző szervek bevonásával végzi.
Ennek során a befizetés lehetőségét a tagság részére a tárgyév január 31-i esedékességét megelőzően legalább 15 nappal biztosítani kell.

7./ Az Egyesület központi irodája a tagdíjbefizetésekről a hatályos adórendelkezések figyelembe vételével a rendes tagok külön kérelmére, míg a pártoló tagoknál minden esetben számlát állít ki és küld meg - a tényleges befizetésektől számított 30 napon belül - a befizetők részére.

8./ Az Egyesület tagjai a tagdíj mérséklését vagy a tagdíjfizetési kötelezettség felfüggesztését indokolt esetekben írásban kérhetik az Egyesület elnökéhez címzetten. A kérelmet az illetékes helyi szervezet vezetőségéhez kell benyújtani, amely azt véleményével ellátva továbbítja az Egyesület központi irodájához. Az iroda pedig a kérelmet minden, az elbíráláshoz szükséges körülmény feltárásával és dokumentáció csatolásával - döntés céljából - az Egyesület elnöke elé terjeszti.
A fenti eljárás alapján a tagdíj mérsékléséről vagy a tagdíjfizetés felfüggesztéséről az Egyesület elnöke a kérelem benyújtásától számított legkésőbb 45 napon belül dönt.

9./ A helyi szervezet vezetőségei saját hatáskörükben és a kérelmek 8./ pont szerinti továbbítása nélkül abban az esetben jogosultak a tagdíj mérséklése vagy a fizetés felfüggesztése kérdésében elfogadó döntést hozni, amennyiben az illetékes helyi szervezet az így kieső tagdíjbevételnek az őt megillető és az Egyesület költségvetésében meghatározott részéről lemond.

10./ A helyi szervezetek a házi pénztárakba teljesített tagdíjbefizetésekkel legalább a negyedévenkénti zárás időpontjában tartoznak elszámolni az Egyesület központi irodája felé. Ugyanakkor a központi irodának és a helyi szervezeteknek a tényleges tagdíjbevételekről a pénzkezelési szabályzatban meghatározott gyakorisággal, de legalább a negyedévenkénti zárási időpontokban ugyancsak elszámolniuk szükséges.

11./ A kiegészített Alapszabály 21. pontjában foglalt és az egyesületi fényképes tagsági igazolvány elkészítésének tárgyi költségeit, egyszeri költségtérítés formájában a tagfelvétellel egyidejűleg történő befizetéssel az Egyesület tagjai viselik.

12./ A módosított Alapszabály 27/e. pontjában meghatározott tagság megszűnési ok esetében („ha a tag az előírt tagdíjjal vagy más pénzügyi kötelezettséggel hátralékban van és azt külön felhívás ellenére sem teljesíti") a külön írásbeli felhívás (felszólítás) igazolt átvételétől számított 30 nap eredménytelen elteltével szűnik meg a fizetési kötelezettségét elmulasztó tag tagsági viszonya.